Napjainkban rengetegen k\u00fczdenek kisebb - nagyobb p\u00e1nikbetegs\u00e9ggel. Sokan nem is tudj\u00e1k, hogy ez \u00e1ll a h\u00e1tt\u00e9rben , ink\u00e1bb minden \u00e1ron pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k kider\u00edteni, milyen testi betegs\u00e9g\u00fck van . A komoly, ismeretlen betegs\u00e9gt\u0151l val\u00f3 f\u00e9lelem pedig csak fokozza az egy\u00e9bk\u00e9nt is ijeszt\u0151 t\u00fcneteket. Velem is ez t\u00f6rt\u00e9nt... Hossz\u00fa id\u0151 ut\u00e1n viszont azt hiszem siker\u00fclt teljesen legy\u0151zn\u00f6m a rajtam eluralkod\u00f3 p\u00e1nikot. Komoly \u00fat vezetett ide, mely sor\u00e1n rengeteg rejt\u00e9lyt, titkot kellet megfejtenem \u00e9s t\u00f6bb megold\u00e1si utat v\u00e9gigj\u00e1rnom . \u00dagy gondolom, mindenk\u00e9pp meg kell osztanom veletek a t\u00f6rt\u00e9netem, hogy ez\u00e1ltal seg\u00edtsek azoknak, akik jelenleg ezzel k\u00fczdenek.. vagy ha nem is most, de k\u00e9s\u0151bb lesz egy ilyen fejezet az \u00e9let\u00fckben, visszaeml\u00e9kezzenek ezekre a sorokra \u00e9s megtal\u00e1lj\u00e1k az utat a megold\u00e1shoz.<\/p>\r\n
Az eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9net egy komoly traum\u00e1val kezd\u0151d\u00f6tt. \u00c9desap\u00e1m m\u00e1rciusban elhunyt. Sz\u00e1m\u00edtottunk r\u00e1, hiszen 81 \u00e9ves volt m\u00e1r, sz\u00edvbeteg \u00e9s Alzheimer-k\u00f3ros. \u00c9ppen ez\u00e9rt azt hittem, teljesen norm\u00e1lis, hogy iszony\u00fa gyorsan \" feldolgoztam \" az elveszt\u00e9s\u00e9t. A megel\u0151z\u0151 h\u00f3napokban gyakorlatilag \u00e1lland\u00f3an att\u00f3l rettegtem, hogy mikor h\u00edv Anyu, hogy Apu elment. Az utols\u00f3 h\u00e9ten seg\u00edtettem az \u00e1pol\u00e1s\u00e1ban, hiszen szem\u00e9remcsontt\u00f6r\u00e9se volt, iszony\u00fa f\u00e1jdalmakkal k\u00fczd\u00f6tt \u00e9s gyakorlatilag mozg\u00e1sk\u00e9ptelen lett. Ott voltunk vele az utols\u00f3 napj\u00e1n \u00e9s m\u00e1r mindannyian tudtuk, hogy el kell t\u0151le b\u00facs\u00faznunk. Mikor elment, aznap iszony\u00faan zokogtam, viszont szinte m\u00e1r m\u00e1snap \u00fagy \u00e9reztem, feldolgoztam . 3 nap ut\u00e1n visszamentem az egyetemre tanulni . (A sz\u00fcleim k\u00f6z\u00f6tt 18 \u00e9v van \u00e9n pedig k\u00e9s\u0151i, \u00f6t\u00f6dik gyerek vagyok, ez\u00e9rt van ilyen nagy kork\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g k\u00f6ztem \u00e9s Apu k\u00f6z\u00f6tt.) Ugyan furcs\u00e1lltam, hogy ilyen j\u00f3l viselem a h\u00e9tk\u00f6znapokat, de azt\u00e1n \u00fagy gondoltam, biztos az\u00e9rt van, mert sz\u00e1m\u00edtottam r\u00e1 \u00e9s mert ennyire \u00e9rett vagyok.<\/p>\r\n
Azonban egy h\u00f3nap ut\u00e1n a testem jelzett, hogy kor\u00e1ntsem \u00edgy van . Egyre jobban sz\u00e9d\u00fcltem, majd \u00e9jszaka r\u00e1m t\u00f6rt a hasmen\u00e9s \u00e9s a h\u00e1ny\u00e1s. Nagyon f\u00e9ltem, nem tudtam mi van velem, ott voltam a koll\u00e9giumban, t\u00e1vol a csal\u00e1domt\u00f3l. A telefont otthon senki nem vette fel. Magamra voltam utalva \u00e9s nem tudtam, mi lesz hogyha \u00f6sszeesek a mosd\u00f3ban \u00e9s csak reggel veszi \u00e9szre valaki, de nem mertem seg\u00edts\u00e9get k\u00e9rni. Azt ezt k\u00f6vet\u0151 napokban m\u00e1r csak \" sz\u00e9d\u00fcltem\" \u00e9s azt gondoltam, csak elkaptam valami v\u00edrust. Mikor a sz\u00e9d\u00fcl\u00e9s nem m\u00falt el \u00e9s mellkasi nyom\u00e1s, er\u0151s sz\u00edvdobog\u00e1s, fullad\u00e1s\u00e9rz\u00e9s \u00e9s v\u00e9gtagzsibbad\u00e1s is t\u00e1rsult hozz\u00e1, eluralkodott rajtam a p\u00e1nik. F\u00e9ltem, hogy valami komoly betegs\u00e9gem van, tal\u00e1n sclerosis multiplex , de m\u00e9gsem mentem el orvoshoz, mert f\u00e9ltem, hogy beigazol\u00f3dik a gyan\u00fam . Pr\u00f3b\u00e1ltam csin\u00e1lni a feladatomat, de azt\u00e1n k\u00e9nytelen voltam egyre t\u00f6bb tan\u00f3r\u00e1t kihagyni \u00e9s Anyu felj\u00f6tt \u00e9rtem Pestre , hogy hazavigyen.<\/p>\r\n
A vonaton elkezdt\u00fcnk besz\u00e9lgetni \u00e9s \u00e9szrevett\u00fck, hogy a t\u00fcneteim csillapodnak. Ekkor jutott esz\u00fcnkbe el\u0151sz\u00f6r, hogy tal\u00e1n nincs is semmi testi betegs\u00e9gem, hanem p\u00e1nikroham t\u00f6rt r\u00e1m. M\u00e9ghozz\u00e1 az\u00e9rt, mert \u00edgy \u00fczen a testem, hogy elnyomtam magamban a gy\u00e1szt, aminek term\u00e9szetes m\u00f3don kellett volna j\u00f6nnie. Ehelyett azonban a trauma ut\u00e1n egy nappal elz\u00e1rtam a sz\u00edvem , sosem s\u00edrtam, a k\u00fclvil\u00e1g nem l\u00e1tott rajtam semmi v\u00e1ltoz\u00e1st, csin\u00e1ltam a dolgomat, de m\u00e9g csak nem is \u00e9reztem semmit, pedig nagyon szerettem Aput \u00e9s m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta f\u00e9ltem az elveszt\u00e9s\u00e9t\u0151l.<\/p>\r\n
Otthon teljesen rendbe j\u00f6ttem, de mikor vissza kellett mennem Pestre, t\u00e1vol a biztons\u00e1got ny\u00fajt\u00f3 otthonomt\u00f3l, a csal\u00e1domt\u00f3l, a p\u00e1romt\u00f3l, \u00fajra jelentkeztek a t\u00fcnetek. \u00c1m most m\u00e1r nem p\u00e1nikoltam be , mert tudtam, hogy mi az oka. Azt hittem ezzel meg is old\u00f3dott a probl\u00e9ma, de p\u00e1r nappal k\u00e9s\u0151bb egyed\u00fcl voltam a koll\u00e9giumi szob\u00e1mban, mert a szobat\u00e1rsam szokatlan m\u00f3don nem volt otthon. Hirtelen olyan fok\u00fa p\u00e1nik t\u00f6rt r\u00e1m, hogy nem mertem egyed\u00fcl maradni , kimentem az aul\u00e1ba \u00e9s s\u00edrva h\u00edvtam a n\u0151v\u00e9remet, hogy j\u00f6jj\u00f6n el \u00e9rtem, mert nagyon f\u00e9lek \u00e9s nem tudom mi t\u00f6rt\u00e9nik velem. Elj\u00f6tt \u00e9s megvigasztalt \u00e9s Anyu \u00fajra hazavitt. Otthon ism\u00e9t jobban lettem \u00e9s r\u00e1j\u00f6ttem, hogy most az egyed\u00fcll\u00e9t v\u00e1ltotta ki a p\u00e1nikot. \u00cdgy ment ez hetekig, h\u00f3napokig. Otthon j\u00f3l voltam, Pesten pedig hull\u00e1mokban t\u00f6rt r\u00e1m a p\u00e1nik.<\/p>\r\n
Pr\u00f3b\u00e1ltam magam megoldani a probl\u00e9m\u00e1t, le\u00edrtam az \u00e9rz\u00e9seimet Apu elveszt\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban, \u0151szint\u00e9n, m\u00e9lyre \u00e1sva \u00e9s seg\u00edts\u00e9get is k\u00e9rtem t\u0151le, hogy adjon er\u0151t a tov\u00e1bbl\u00e9p\u00e9shez. Est\u00e9nk\u00e9nt, ha nem tudtam elaludni, autog\u00e9n tr\u00e9ninggel relax\u00e1ltam. Az, hogy megfejtettem a p\u00e1nik ok\u00e1t, \u00e9s t\u00f6r\u0151dtem is vele, rengeteget seg\u00edtett. Hamarosan elj\u00f6tt a hazak\u00f6lt\u00f6z\u00e9s ideje a ny\u00e1ri vizsgaid\u0151szakra, \u00edgy azt mondhatom, teljesen megsz\u0171nt ez a probl\u00e9ma.<\/p>\r\n
\u00c1m szeptemberben j\u00f6tt a felk\u00f6lt\u00f6z\u00e9s, \u00fajra egyed\u00fcl eg\u00e9sz heteken \u00e1t, ami visszahozta a p\u00e1nikot. Nem mertem mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151re l\u00e9pni, ez\u00e9rt a mindennapos metr\u00f3z\u00e1s helyett k\u00e9nytelen voltam a hosszabb buszutat v\u00e1lasztani. \u00c1ltal\u00e1ban a f\u00e9lelmetes t\u00fcnetek ellen\u00e9re kimentem az utc\u00e1ra, rendesen j\u00e1rtam az iskol\u00e1ba , de n\u00e9ha \u00fajra r\u00e1m t\u00f6rt az a fok\u00fa p\u00e1nik, amikor s\u00edrva h\u00edvtam fel a p\u00e1romat vagy Anyut.<\/p>\r\n
R\u00e1j\u00f6ttem, hogy k\u00e9nytelen vagyok k\u00fcls\u0151 seg\u00edts\u00e9get k\u00e9rni ahhoz, hogy v\u00e9gleg megszabaduljak az \u00e9letemet megkeser\u00edt\u0151 p\u00e1nikrohamokt\u00f3l. Elmentem az iskola pszichol\u00f3gus\u00e1hoz, akinek mindent elmes\u00e9ltem apu hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l, temet\u00e9s\u00e9r\u0151l, a megel\u0151z\u0151 \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 \u00e1llapotokr\u00f3l, a t\u00fcneteimr\u0151l . H\u00e1zi feladatk\u00e9nt \u00edr\u00e1sos feladatokat kaptam. Napl\u00f3t kellett vezetnem a t\u00fcneteimr\u0151l, \u00e9s pontosan megfogalmaznom, milyen helyzet v\u00e1ltotta ki \u00e9s mi\u00e9rt , illetve mi mulasztotta el. Ez\u00e1ltal k\u00e9nytelen voltam nem csak t\u00fal\u00e9lni a helyzetet, hanem m\u00e9lyen elgondolkozni, mi id\u00e9zi el\u0151 a sz\u00e9d\u00fcl\u00e9st \u00fajra \u00e9s \u00fajra, milyen \u00e9rz\u00e9sek keringenek bennem pontosan. Emellett meg kellett fogalmaznom, milyen \u00e9rz\u00e9seket v\u00e1ltott ki bel\u0151lem Apu elveszt\u00e9se. Amikor ezt le\u00edrtam, \u00fajra \u00e1t\u00e9ltem azt az id\u0151szakot, m\u00e9lyen magamba tekintettem \u00e9s szabadj\u00e1ra engedtem az \u00e9rz\u00e9seimet. Akkor \u00e9s ott \u00fajra \u00fagy tudtam zokogni, mint aznap. V\u00e9gre felt\u00f6rtek az oly r\u00e9g\u00f3ta, m\u00e9lyen elnyomott \u00e9rzelmek \u00e9s egy kis id\u0151re \u00fagy \u00e9reztem egy hatalmas tehert\u0151l szabad\u00edtottam meg a lelkem.\u00a0<\/p>\r\n
Ezzel persze nem m\u00faltak el egyr\u0151l a kett\u0151re a t\u00fcneteim, viszont csillapodtak \u00e9s ha \u00fajra el\u0151t\u00f6rtek, le kell \u00edrnom, mit\u0151l f\u00e9lek, mit \u00e9rzek, amikor megfojt a sz\u00e9d\u00fcl\u00e9s, illetve nagyon fontos volt azt is le\u00edrnom, milyen kor\u00e1bbi \u00e9lm\u00e9nyek befoly\u00e1solt\u00e1k ennek a nagyfok\u00fa f\u00e9lelemnek \u00e9s az ebb\u0151l fakad\u00f3 bizonytalans\u00e1gnak a kialakul\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n
Iszony\u00fa hossz\u00fa, fel-le hull\u00e1mz\u00f3 utat j\u00e1rtam be \u00e9s most v\u00e9gre \u00fagy \u00e9rzem, siker\u00fclt legy\u0151zn\u00f6m a p\u00e1nikbetegs\u00e9get. Rengeteget tanultam ez id\u0151 alatt. El\u0151sz\u00f6r is, ha r\u00e1nk t\u00f6rt valami furcsa testi t\u00fcnet, nem szabad azonnal az interneten kutatva diagnosztiz\u00e1lni magunknak valami komoly betegs\u00e9get.. \u00e9n nem rohantam orvost\u00f3l orvosig, de sokan ezt teszik \u00e9s m\u00e9g akkor sem gondolnak bele, hogy tal\u00e1n lelki oka van a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seknek, mikor a tizedik orvos sem tud semmit mondani. Persze van, amikor a sz\u00e9d\u00fcl\u00e9s m\u00f6g\u00f6tt t\u00e9nyleg valamilyen testi betegs\u00e9g \u00e1ll, de el\u00e9g magunkra figyeln\u00fcnk ahhoz, hogy \u00e9szrevegy\u00fck az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket. Az otthon biztons\u00e1g\u00e1ban a t\u00fcnetek elm\u00falnak, a m\u00e9g mindig idegen k\u00f6rnyezetben pedig er\u0151sen felt\u00f6rnek. Egy \u00faj,bizonytalan helyzet kiv\u00e1ltja, a j\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny elmulasztja. Ezek mutatt\u00e1k meg nekem, hogy p\u00e1nikrohamr\u00f3l van sz\u00f3. El\u0151sz\u00f6r meg kell pr\u00f3b\u00e1lnunk m\u00e9lyen magunkba n\u00e9zni \u00e9s az \u00e9rzelmeinket kifejezni b\u00e1rmiben, amiben ez k\u00f6nnyen megy. \u00cdrni, rajzolni, festeni, elmondani... Ha pedig \u00e9rezz\u00fck, hogy nem tudunk egyed\u00fcl uralkodni a t\u00fcnetek felett, ne f\u00e9lj\u00fcnk seg\u00edts\u00e9get k\u00e9rni. De ne is forduljunk azonnal a nyugtat\u00f3 gy\u00f3gyszerekhez. Szerencs\u00e9re nekem seg\u00edtett a pszichol\u00f3gus, a besz\u00e9lget\u00e9s, az hogy musz\u00e1j volt foglalkoznom a probl\u00e9m\u00e1val \u00e9s megfejtenem a titkait. Musz\u00e1j volt megtal\u00e1lnom az utat a megold\u00e1shoz, a gy\u00f3gyul\u00e1shoz. J\u00f3val nehezebb volt, mintha bekaptam volna n\u00e9h\u00e1ny pirul\u00e1t , \u00e1m \u00edgy megmentettem magam az esetleges f\u00fcgg\u0151s\u00e9gt\u0151l, a mell\u00e9khat\u00e1sokt\u00f3l, a kellemetlen helyzetben val\u00f3 bennreked\u00e9st\u0151l.<\/p>\r\n
Nekem siker\u00fclt gy\u0151zn\u00f6m \u00e9s rem\u00e9lem, hogy ezzel a bejegyz\u00e9ssel seg\u00edthetek a hasonl\u00f3 helyzetben lev\u0151knek megtal\u00e1lni a saj\u00e1t \u00fatjukat a gy\u00f3gyul\u00e1s, a szabads\u00e1g, az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s \u00e9s az er\u0151 visszaszerz\u00e9se fel\u00e9.<\/p>","type":"rich"}